Gyűrűsfarkú erszényes
Gyűrűsfarkú erszényes | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ember által táplált példány
| ||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Pseudocheirus peregrinus (Boddaert, 1785) | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Gyűrűsfarkú erszényes témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűsfarkú erszényes témájú kategóriát. |
A gyűrűsfarkú erszényes (Pseudocheirus peregrinus) az emlősök (Mammalia) osztályának erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a gyűrűsfarkú erszényesek (Pseudocheiridae) családjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]A gyűrűsfarkú erszényes nagy számban elterjedt Ausztrália keleti és délnyugati partvidékén. Tasmania területén is megtalálható. Annak ellenére, hogy ez a faj összességében gyakori, egyedszáma Victoria egyes részein csökkent. Ma nagyon ritkán lehet vele találkozni Nyugat-Ausztráliában, ahol régebben nagy számban fordult elő.
Alfajai
[szerkesztés]- Pseudocheirus peregrinus convolutor Schinz, 1821
- Pseudocheirus peregrinus occidentalis (Thomas, 1888) - egyes kutató szerint külön, önálló fajt alkot Pseudocheirus occidentalis név alatt, vagy ha nem, akkor legalább fajkomplexumot a gyűrűsfarkú erszényessel[1]
- Pseudocheirus peregrinus peregrinus (Boddaert, 1785)
- Pseudocheirus peregrinus pulcher (Matschie, 1915)
Megjelenése
[szerkesztés]Az állat fej-törzs-hossza 30-35 centiméter, farokhossza legfeljebb 35 centiméter és testtömege 700-1100 gramm. Bundája sűrű, puha és gyapjas; szőre rövidebb, mint sok más erszényesé. Különböző színű lehet, általában azonban a hátán szürkésbarna és a hasoldalon világosabb. Farka hosszú, erős és elvékonyodó. Utolsó harmada fehér és gyér szőrzetű, az állat jól tud vele kapaszkodni. Lába alkalmazkodott a fára mászáshoz, talpa csupasz. Két ujja a többi hárommal szemben helyezkedik el, így az állat jól meg tudja fogni az ágakat. Nagy, kidomborodó szemével éjszaka nagyon jól lát.
Életmódja
[szerkesztés]A gyűrűsfarkú erszényes éjszaka aktív és párosával vagy családban él. Tápláléka eukaliptuszlevelek, virágok, rügyek és gyümölcsök. Az állat legfeljebb 6 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 1-2 évesen éri el. A párzási időszak május–november között van. Az alom 1-3, általában 2 utódból áll. A kicsiket, a nőstény 4 hónapig hordja az erszényében. Az elválasztás 6 hónap után következik be. Nagyon nehéz áttérniük az anyatejről a levelekből, illetve gyümölcsökből álló étrendre. Sok fiatal állat nem éli túl az átállást, mert emésztési zavarokban pusztul el.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pseudocheirus occidentalis — Western Ringtail Possum. Species Profile and Threats Database. Department of Sustainability, Environment, Water, Population and Communities. (Hozzáférés: 2010. november 3.)
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
- Turnbull, W.D., Lundelius, E.R., Jr. and Archer, M. 2003. Dasyurids, perameloids, phalangeroids, and vombatoids from the Early Pliocene Hamilton Fauna, Victoria, Australia. Bulletin of the American Museum of Natural History 279:513–540.